Nagyboldogasszony Templom

1762-től 1769-ig épült. Helyén és környékén temető volt, mögötte Szent Rókus kápolnával, amelyet 1784-ben bontottak el. A templom kegyura a nagykárolyi gróf Károlyi család volt, építését ők segítették. Építésében valószínűleg olasz mesterek is közreműködtek.
Először csak a két mellékoltár készült el. 1778-ban épült az első orgona. 1784-ben építtette föl a tornyot gróf Károlyi Antal. 1785-ben órát helyeztek a toronyra. 1791/92-ben elkészült a főoltár és a korábbi zsindelytetőt cserépre cserélték. A templomot csak 1842-ben, a pünkösd utáni harmadik vasárnapon szentelte föl gróf Nádasdy Ferenc váci püspök. 1871-ben készült el a torony körüljárója a tűzfigyelő őrség számára. 1886-ban a tornyot átépíttették, megemelték. 1910-ben készült el a kórus, ugyanekkor új orgonát vásároltak. 1913-ban villanyvilágítást szereltek. 1914-15-ben a templombelső terét Lohr Ferenc és Tary Lajos festőművészek átfestették, ezzel egyidőben új, színes üvegablakok készültek. 1917/18-ban négy harangot elvittek hadicélokra, csak a lélekharang maradt meg. 1921-ben és 1926-ban pótolták őket, de 1944-ben kettőt ismét hadicélokra vettek igénybe. A második világháború után a templom belső terét kissé átalakították, hogy stílusában egységesebb legyen. A csillárokat leszerelték .
A három lépcsőmagasítású főbejárat íves, kőkeretes, benne a díszesen faragott kétszárnyú, fából készült kapu. A kőkeret fölső részén a Károlyi család faragott címere. A kőből faragott supraportán "istenszem" angyalkákkal. Mindkét oldalon osztópárkány, melyből négy falpillér halad a hajó fölső szélének magasságában húzódó széles főpárkányig, mely a templomon mint ereszpárkány fut körbe. A középső falsíkban félköríves kórusablak, könyöklőpárkánnyal. A két oldalsó falsíkban egy-egy, félköríves szoborfülke Nepomuki Szent János és Páduai Szent Antal szobraival. A főpárkány fölött enyhe rizalittal kiemelkedik a torony középső szakasza, szalagkeretes, könyöklőpárkányos, zsalus ablakkal. Két oldalán az oromzata ívelten halad lefelé, s csatlakozik a főpárkány tetejéhez. A torony harmadik szakaszának alján vasvázas, a tornyot körülfogó sétáló S alakú konzolokkal. A falon minden oldalon egy-egy nagyméretű, félköríves, zsalus ajtó. A torony alján sarokpillér volutával. Fölül széles, óraíves párkány zárja. A párkány vonalát követi  a  favázas,  fémlemezzel  borított, párnásan tagolt toronysisak, ezen négy oldalra néző ablakos lanterna, timpanonnal zárva. Fölötte gúla alakú sisak réz gombbal és kereszttel. A sisak feketére van festve, a párna oldalán évszám: 1886. Az óraíves párkány alatt a torony négy oldalán óra.
A főbejárat kapuzatától jobbra-balra egy-egy kisebb ajtó, a nyugati a toronyba és a kórusba vezet, a másik el van falazva.
Az épület körül golyvázott lábazat halad. A homlokzat az oldalfalak felé le van kerekítve, mindkét oldalfalon a kórus irányában a főbejárat fölötti osztópárkány magasságától a főpárkányig két-két falpillér halad. Köztük a nyugati oldalon félköríves ablak.
A háromszakaszos hajó mindkét oldalán a középső szakaszhoz épített földszintes kis kápolna áll; ezek egyúttal a mellékbejárat szerepét is betöltik. Kontyolt tetejüket szürke pala födi. A hajó mindkét oldalán 3-3 nagy faltükör, melynek közepén félköríves, szalagkeretes ablakok vannak. A hajó vonalából visszalépő szentély észak felé félkörívesen zárul. Mindkét oldalánál féltetős, egyemeletes toldaléképület. A templom tetején fából készült nyeregtető, palahéjazattal.
A templom előtti tér két oldalán, az épület vonalától néhány méterrel előbbre, nagyméretű posztamenseken szoborcsoportok állnak kőkereszttel. A nyugat felőli a kálváriát jelképezi. A kereszt tövében a Szűzanya szobra, ölében koponyát tart, lábánál edény Jézus holttestének megkenésére szolgáló olaj számára. Mellette áll Mária Magdolna és Szent János szobra. 1802-ben szentelték föl. A keleti oldalon, a kereszt tövében a Fájdalmas Anya szobra, ölében Jézussal. Mellette Jézus Szíve és Szűz Mária Szíve szobrok. Az 1802-ben fölállított kereszt mellé a szobrok a századfordulón készültek.
A templombelső, északi végében van a félköríves alapú, félkupolás apszis. Itt áll a fekete márvány alapú barokk főoltár, rajta fehér márványból készült tabernákulum, kétszárnyú, faragott, aranyozott faajtóval. Tetején Isten Báránya szobor, két oldalán egy-egy angyalszoborral. Az oltár három lépcsőmagasítású. Mögötte a Mária mennybevitelét ábrázoló félköríves oltárkép. Készítette Tary Lajos 1917-ben. Tizianonak a velencei Frári templomban látható Assunta képének másolata. Fölötte barokk szoborcsoport, a Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szentlélek a mennybe érkező Máriát koronázza. Fölöttük a félkupolán három festett falikép. Középen Jézus megváltó keresztje, balra Mózes kőtáblái, jobbra Jézus, az Isten Báránya. A kupola közepén az Urat köszönti az angyalok kara. Az oltártól jobbra-balra két-két, háromnegyedes oszlop, köztük mindkét oldalon egy-egy színes üvegablak. A belső oszlopokon Szent István és Szent László, a külsőkön egy-egy angyalszobor.
A szentélyhez kapcsolódó toldaléképületek közül a keleti a sekrestye, a nyugati a keresztelőkápolna. Mindkettő a szentélyből is, az utcáról is nyílik. Fölöttük oratórium, ezeket két-két, félköríves ablak választja el a szentélytől. A sekrestye melletti kőkeretes, faajtós utcai bejárat közlekedő folyosóba nyílik, innen lehet a sekrestyébe, a templomba, a szószékre és az oratóriumba jutni. A sekrestye keleti oldalát faragott, barokk szekrény, a kikészítő foglalja el. A keresztelőkápolnában vörös márvány keresztelő kút, melynek felső része fa; ma nem használják.
A szentélyben a keresztelőkápolna felőli falon az ablakok között ovális pajzson kettőskereszt, fölötte Szent István képe falfestményen, fölirata: "István király tekints miránk, teljesüljön magyar imánk". A sekrestye felőli ablakok között ovális pajzson az Árpád-kori ország piros-fehér sávos jelképe, fölötte Szent László képe falfestményen, fölirata: "Óh Szent László hitünk védjed, oltalmazzad magyar néped". A keresztelőkápolna előtt a szertartás közben használt székek (szedilia). A szentély hajó felőli részében áll a fából készült, szembe miséző oltár, tőle balra az ugyancsak fából készült szószék (ambo).

A háromszakaszos hajó belső szakaszának a szentély felőli, keleti oldalán van a falra erősített, dúsan aranyozott, barokk szószék copf füzérdíszekkel. Bejárata kívülről a sekrestye felől. Oldalán a négy evangélista kb. egyméteres nagyságú ülő szobra, kezükben könyv. A mozgást kifejező alakokhoz jelképeik, mellékalakok tartoznak. Márkhoz az oroszlán, Mátéhoz a gyermek, Jánoshoz a sas és Lukácshoz a szarvasmarha. A szobrok dúsan vannak aranyozva. A szószék hátsó oldalán aranyozott dombormű a magvetőt ábrázolja. Mennyezetén a Szentlélek galamb képében. A baldachin tetején két kis angyal, a jobb oldali réz kígyóval, ezek fölött két angyal a kőtáblát tartja. A szószék és a szobrok fából készültek. A szószék mellett 18. századi, aranyozott fa Mária-szobor, eredetileg valószínűleg Mária Teréziát ábrázolta, kezében a kis Jézus.
A keleti oldalon, az oltárfülkében Szent Anna oltár, anyaga kő. Barokk oltárfala két oldalán egy-egy, fejezetes oszlop, fölső félköríves átkötése követi az oltárkép vonalát, tetején angyalok szoborcsoportja. Az oltár mellett a két oldalon a négy nagy próféta közül kettőnek a szobra áll. Az oltárkép fölül ívelt, olajfestmény, alakjai: Szent Anna, Szent Joachim és a gyermek Mária, fölül angyalok. Körrey György munkája 1867-ből. Az oltár mögötti színes üvegablak Szent Józsefet ábrázolja.
Szemben a belső szakasz nyugati oldalán, a szentély felől régi oltárépítmény, fölül füzérdíszes, fogrovatos párkánnyal. Korábban Mária-oltár volt, melyet lourdesi oltárrá építettek át, egy 1884.-ben Tirolban Delago József műtermében vásárolt lourdesi Mária-szobor fölhasználásával.
A fal melletti oltárfülkében Nepomuki Szent János barokk kőoltára. Oltárfala hasonló a Szent Anna oltáréhoz. Oltárképe Nepomuki Szent Jánost ábrázoló olajfestmény. Müller nevű művész festette 1892-ben. Az oltár mellett a másik két nagy próféta szobra áll. Az oltár mögött színes üvegablak Árpádházi Szent Erzsébet képével.
A hajó középső szakaszában, kelet felől, az oldalkápolna bejáratánál áll a Fájdalmas Anya kőből készült oltára. 1910-ben építették. Oltárképén a keresztről levett Jézus, Máriával. Piroska István munkája a kb. 130×240 cm-es védett olajfestmény. Az oldalkápolna bejárata fölött színes üvegablakon Mária Szeplőtelen Szíve. Az oldalkápolnában díszes, fából készült oltár, rajta Szent Antal szobra a kis Jézussal.
A nyugati oldalkápolna bejáratánál áll a Szent Kereszt oltár, 1910-ben kőből készült. Oltárképén Jézus a kereszten. Piroska István védett olajfestménye kb. 130×240 cm. Alján fölirat: "Isten dicsőségére készíttette ezen oltárképet Forgó Pálné, született Ürmös Veronika 1910". Az oldalkápolna bejárata fölött színes üvegablakon Jézus Szíve. A Jézus Szívéről elnevezett oldalkápolna oltára fából készült, rajta Jézus Szíve szobor, mögötte a szeretet lángját jelképező sugarak.
 A hajó főbejárat felőli szakaszában zárt gyóntatószékek és néhány szobor áll.
A főbejárat fölötti oszlopokon a karzat. Később készült mint a templom, a jobb és bal oldali, elkülönített része régebben, a diákmisék alkalmával az iskolás gyermekeknek adott helyet.
A templomhajót a keresztboltozatos előtértől kovácsoltvas rácsajtó választja el. A torony alatti keresztboltozat nyugati oldalán Jézus Szíve szobra áll. A kelet felőli ágban van a Kármelhegyi Boldogasszony kápolnája. A fából készült oltár fölötti olajfestmény oltárkép a tisztítótűzben szenvedő lelkeket ábrázolja. Az északi falon Szent Rita márványkeretes, bronz domborműve.
A templombelső falai és az oszlopok márványosan színesre vannak festve. A festés munkáit a mennyezet faliképeivel együtt Lohr Ferenc és Tary Lajos végezte 1914-1915-ben.
A hajót a szentélytől elválasztó diadalíven a fölirat: "Honori Beatae Mariae Virginis Assuntae". (Az égbe fölvitt Boldogságos Szűz Mária tiszteletére.) A hajót falpillérek osztják három részre, tetejükön volutával és fogrovatos dísszel. Mindhárom rész csehsüveges boltozatú. A belső boltozaton középen égbolt, balról jelképes angyali üdvözlet, Gábor főangyal köszönti Máriát, a másik felől Jézus születése. A középső rész boltozatán középen Szent István fölajánlja az országot Máriának. Ezt Mária a kis Jézussal angyalok környezetében fogadja. Szent István körül szántóvető nép és a király környezete.
A bejárat felőli boltozaton három kép. Nyugati felén Mária meglátogatja Szent Erzsébetet, Szent József és Zakariás kíséretében. Középen angyalok. Keleti oldalon Mária és Szent József, mögöttük Joachim és Szent Anna angyalokkal és egy tekercset tartó templomszolga.
A falon körben 14 keresztúti stációs, domborművű kép.
A karzat közepén orgona. 1910-ben vásárolták Rieger Ottó gyárából. Eredetileg két manuálos, 38 szóló és 4 kisegítő regiszterrel épült. 1994-ben fölújították, átalakították, jelenleg három játszóasztala van.
A karácsonyi ünnepkörben szokták fölállítani a betlehem fafiguráit. A kb. 65 cm magas, 21 db szobrot Máriahegyi János budapesti szobrászművész készítette 1943-ban. A három király Szent István, Szent László és Szent Imre. A parasztfigurák tipikus alföldi pásztorok: gulyás, csikós, juhász, mindegyikhez megfelelő állatfigura is tartozik.
Az épület alatt valószínűleg altemplom vagy kripta húzódik. A föltevések szerint temetkezési helynek készült, de nem használták. Bejárata ismeretlen.

Szent József Templom

A neoromán templom Csongrád nyugati városrésze számára épült 1927-1930-ban Bauer Gyula és Schmitterrer Ernő budapesti műépítészek tervei alapján. Kivitelezője Koncz Péter hódmezővásárhelyi építőmester. Megszabták neki, hogy csak csongrádi iparosokat foglalkoztathat. Az 1923-ban megalakult Piroskavárosi Zárda és Templomépítő Bizottság 1924-ben gyűjtést indított a templom építésére. Az 1906. évi Károlyi-alapítványból épületeket és telkeket kaptak. Ezek egy részét eladták, más részét elbontották és a bontási anyagot fölhasználták az építkezéshez. A hívek a téglát énekelve, imádkozva, közös menetben hordták kezükben, kocsikon az építkezéshez. A templomot 1930. június 15-én szentelte föl Hanauer István váci püspök, "Szent József Oltalma" tiszteletére. Hossza: 29,75,  szélessége: 17,2, a torony magassága: 26,5 méter.

Szent József templom

A főhajót és a két mellékhajót magába foglaló épülettest bazilikális elrendezésű. A főbejárat enyhe rizalittal előreugrik. Kapuzata kissé süllyesztett, háromnegyed oszlopok fölött az oszlopokhoz hasonló szemöldökív, pikkelydíszítéssel. Jobbra-balra egy-egy kerekablak volt, ezeket 1947-ben bejárati ajtókká alakították. A középső falsíkban három, szalagkeretes ablak, könyöklőpárkánnyal, a középső magasabb. Alattuk geometrikus vakolatdíszítés. A középső ablak fölött kerek ablak. Az oromfal tetején műkő kereszt.
A négyzetes alapú tornyok az épület sarkán a mellékhajók folytatásában vannak. Falsíkjuk az oromzattól kissé előreugrik. A sarokpilléres csonka torony földszintjén két, egymás melletti, félköríves, könyöklőpárkányos ablak. A nyugati torony sarokpillérei a lábazattól a főpárkányig haladnak. A párkányok alatt vakolatból készített ívsor. A torony földszintjén dél felé egy félköríves, könyöklőpárkányos ablak. A középső szakaszon keskeny, félköríves, könyöklőpárkányos ablak, a déli és a nyugati oldalon. A harmadik szakasz falsíkjain két-két, egymás mellé épített keskeny, félköríves, könyöklőpárkányos ablak. Fölöttük az óra. E szakasz felső szélébe, a vakolatból készült ívsor közepébe, az 1950-es években minden oldalon egy-egy kisméretű négyszögletes ablaknyílást vágtak a tűzfigyelők számára. A sisak gúla alakú.
A téglából épült falakra vasbeton födém került. Évek során a viszonylag vékony falakat széjjelnyomta. 1936-ban támívekkel a főfalat megerősítették.
Római típusú, ókeresztény bazilika elrendezésű. A főkapun belépve, az előtér, balról feljárat a kórusba és a toronyba, jobbról a csonka torony alatt oldalkápolna, Mária kápolnája. Benne Pieta oltár. A kórusfeljáró mellett Lourdes-i szoborcsoport. A szőlők közötti Orbán szobor melletti képoszlopból hozták be, 1894-ben készült.
A hajóban nyugat felől négy, kelet felől öt, félköríves, román stílusú, színes üvegablak. Nyugat felől az ötödik ablakot, az oratórium ablakát 1950-ben a kolostor államosításakor falazták be. Az ablakokon nyugat felől a ferencrendi szerzetesek képei Assisi Szent Klára, Kapisztrán Szent János, Szent Maximillian Kolbe és Boldog Kinga. A kelet felőli ablakokon magyar szentek: Szent Imre, Boldog Gizella, Szent Gellért, Boldog Özséb, XI. Ince. Az ablakokat Mohai Attila budapesti üvegfestő készítette 1988-ban.
A nyolc méter magas főhajó és a mellékhajók között három-három hengeres oszlop van, rajtuk a templom stílusához illő egyszerű oszlopfők. Ezek folytatásában és a két szélen öt-öt falpillér osztja meg a falsíkot, ezek tagolják a mennyezet kazettás síkjait öt nagy mezőre, melyek egyenként tizenegy kisebb kazettát tartalmaznak. A szentély és a kórus fölötti mezők három-három kazettásak.
A szentélyt a hajótól diadalív választja el, hasonlóan a szentélytől az apszist is. Az utóbbi íven fölül az "Isten Báránya" falfestmény látható. Az apszis fél nyolcszögű, fölötte félkupolás mennyezet. Egy-egy szögleten egy-egy, angyalokat ábrázoló színes üvegablak. Az oltár mögötti kerek üvegablakon kis Szent Teréz képe. Nagy Sándor budapesti üvegfestő munkái. A főoltár oldalain egy-egy, az oltár lapját tartó oszlop, volutás oszlopfővel. Az oltár közepén a tabernákulum. Fából készültek, fehérre festettek. A tabernákulum tetején Szent József a kis Jézussal; a szobor Palkovics Lajos munkája. A főoltáron Szent Justinus és Szent Anetus vértanúk ereklyéi. Az apszis kezdeténél a falakon, konzolon egy-egy szobor. A keleti oldalon Szent László, a nyugati oldalon Szent István. Máriahegyi János munkái 1988-ból. A szentély és a főhajó találkozásánál a nyugati oldalon magas, fából készült kereszt; 1944-ben Pécsett a ferencesek műhelyében készült. A főhajó szentély felőli végében áll a szembe miséző oltár, tőle nyugatra a felolvasó állvány (ambo). Fából készültek, Vitai Attila tervezésében. Nyugat felől a sekrestye falához építve a fából készült, baldachinos szószék. 1930-ban gyártotta az Oberbauer cég. A szembe miséző oltártól keletre a falon ereklyetartó, Szent Ferenc és Szent Antal ereklyékkel.
A mellékhajó északi falánál áll a Páduai Szent Antal oltár. Mellette, a főhajó felé, fából készült, vörös márvány utánzatú festéssel ellátott keresztelőkút áll, fölötte a ferencesek műhelyéből kikerült Jézus Szíve szobor. A mellékhajó közepén a fal mellett Szent Erzsébet szobra.
        A nyugati mellékhajónak a szentély felőli végéből van leválasztva a sekrestye, fölötte az oratórium, ma a plébánia ebédlője. A sekrestyéből nyílik az összekötő folyosó a plébániára. A sekrestyeajtótól jobbra a Magyarok Nagyasszonyának szobra áll, az ajtótól balra a Szent Ferenc oltár. A két mellékoltár kivitelezése hasonló a főoltáréhoz. A mellékhajó közepén karácsonyi szoborcsoport, Mária, József és a kis Jézus. A hátsó sarokban Szent Margit márványdarából készült 1 m magas szobra, Krasznay Lajos szobrászművész munkája. A mellékhajókon négy-négy román ikerablak.
A mellvédes karzatot a többihez hasonló két oszlop tartja. Az orgona 1943-ban készült Rieger gyártmányú, 2 manuálos, 17 változattal.
Itt őrzik az 1895-ben fölállított és 1941-ben összedőlt bokrosi fatemplom néhány kegytárgyát: restaurált, fából faragott 120 cm magas Mária szobrot, fából faragott, sérült, Jézus Szíve szobrot. Az imaház keresztjén a corpus, valószínűleg Ohmann Béla szobrászművész munkája.

Forrás: Nagyboldogasszony templom irattára. Szent József templom Historia Domusa.

Irodalom: Gacsári Kiss Sándor 1983.
D. L.

62. Ferences kolostor
1936.
Piroska János tér 4.
Rimár István

A volt Ferences kolostor

1932-ben özv. Faragó Antalné Bagi Ágnes vállalta a kolostorépítés költségeit. 1936-ban vállalását örökösei teljesítették. Az épületet Rimár István budapesti mérnök tervezte, úgy, hogy a templom és a zárda együttesébe beleillődjék. 1948-ban a kolostor telkén a hívek közösségének erejével a kolostor mellé egy művelődési házat építettek. E plébániai központ irányítását a ferencesek végezték. 1950-ben föloszlatták a szerzetesrendeket, a kolostort és a művelődési házat állami kezelésbe vették, előbb katonatiszti lakásoknak, később átadták az általános iskola számára. 1958-ban kapta vissza az egyház a volt kolostor egy részét plébániának.
A falsíkokat a lábazattól az ereszpárkányig haladó függőleges ablakosztók tagolják. Az ablakok stílusukban hasonlítanak az iskola másik épületének (zárda) ablakaihoz.
Az épület keleti oldalának középső részéből mára leválasztott oldalszárny nyílik, mely összeépült a Szent József templom szentélyével. Ez a rész az egyházé, itt van a templom plébániája. A Bercsényi utcai szárny északi vége a járdavonaltól visszalépett. Eredetileg a szerzetesek vezette kultúrotthon volt, ma az iskola tornaterme.
Az iskola két épülete közé beékelődött a templom és a plébánia területe. A fal mögött keskeny udvarrész köti össze a két épület telkeit.
A kolostor emeletén voltak a szerzetesek cellái, a rend könyvtára és a templom szentélye mellett az oratórium. Földszinten az irodák, az ebédlő és a konyhai rész. A kis termeket egybeszakítva alakították ki a tantermeket.

Forrás: Szent József plébánia Historia Domusa. CSVL 3021/1936. Polgármesteri iratok, a kolostor tervei.

Irodalom: Gacsári Kiss Sándor 1983.

Szent Rókus templom

74. Szent Rókus templom
Barokk, 1722.
Szent Rókus tér

A török kiűzése után, 1704-ben Dvornikovich Mihály váci püspök visszaállította a régóta szünetelő plébániát, és vezetőjévé Goricsánszky Lászlót nevezte ki. Korábban a törökök alatt ferences barátok, később licenciátusok igyekeztek fönntartani a hitéletet. Az első plébánost egy nádból készült, Szent István tiszteletére emelt kápolna várta. Ezt 1706-ban lerombolták, s helyére fából készült, zsindelytetős, kőoszlopos templomocskát emeltek a mai Szent Rókus tér 4. sz. ház udvarán. Ez az épület 1709-ben leégett. A mai templom épületének egy része katonai raktár volt, 1722-ben alakították át templomnak. Az 1726. évi canonica visitatióban írták: "Csongrádnak új temploma van Nagyboldogasszonyról elnevezve, az oltárképe Mária mennybemenetelét ábrázolja". 1769-ben elkészült a mai Nagyboldogasszony templom. 1784-ben elbontották a mai Kossuth Lajos Általános Iskola helyén álló Szent Rókus kápolnát, a kápolna oltárképét a belsővárosi templomnak adták és így lett ez a Szent Rókus templom. A Szent Rókus tér 4. sz. ház 1769-ig plébánia volt.

Szent Rókus templom

1785. március 4-én a Körös, város alatti részénél egy harangot emeltek ki a vízből, valószínűleg a törökök alatt rejtették oda. Fölirata: D.[eo] O.[ptimo] M.[axima] (A leghatalmasabb Istennek). Készült Eperjesen 1632-ben. 1913-ban újraöntötték.
1818. szeptember 24-én rakták le a torony alapját. "Az utca felől való első szegletiben tetetett egy kis vasláda, és abba írást írt Barcza Miklós nótárius úr, melyet Adamovits György főszolgabíró úr faolajba mártván, hányott pénzzel együtt a vasládába tévén a fundamentumba tették." (Korabeli krónikából.)
A templom kegyura Csongrád város volt. 1905-ben a város a templom tulajdonjogát átengedte az egyháznak.
Az Angster gyártmányú orgonát 1916-ban szerelték föl.
A templomhajó nyugati homlokzatához középen épített torony, melynek homlokzatán a lábazatból kiinduló fejezetlen falpillér a főpárkányig halad. A kétszárnyú, széles keretű kapu fölött párkány, fölötte félköríves, szalagkeretű, záróköves, könyöklőpárkányos, zsalugáteres kórusablak. A torony második szakasza vízszintes sávozású, közepén kerek ablakkal, majd a szakaszt övpárkány zárja. A szakasz felső háromnegyed részéből indul le mindkét oldalon háromszög alakban a templom oromzata, kiugró alsó végeiken észak felől Szent Rókus, dél felől Szent Kristóf kőszobra. A torony harmadik szakasza mélyített falmezőkkel van tagolva. A toronytest minden oldalán egy-egy félköríves, részben szalagkeretes, könyöklőpárkányos, zsalus ablak, fölöttük órával s az azt lezáró óraíves párkánnyal. Rézlemezzel borított, faszerkezetes, párnás toronysisak, gömbbel és kereszttel. Az épületen golyvázott lábazat fut körbe kváderkövekkel. A templom homlokzatán jobbra-balra egy-egy, vaslemezzel borított faajtó, a Tisza felőli a kórusba és a toronyba visz, a másik el van falazva. A hajó déli oldalán három, mélyített falmező, egy-egy félköríves, színes üvegablakkal. A középső alatt befalazott kőkeretű ajtónyílás, a nyugati alatt színes üvegű körablak, a keleti alatt körablak. A hajó északi oldalán csak a középső falmezőben van színes üvegablak, a másik kettőt befalazták.

Linkner-féle mellékoltár

Az apszis helyén korábban szabályos nyolcszögalapú építmény állt. Ennek a nyugat felőli három oldalát elbontották. A nyugat felőli, megmaradt két párhuzamos oldalt meghosszabbították, így alakult ki a hajó vonalából visszalépő szentély, melynek keleti oldalán színes üvegablak, ennek közepén halad a fal toldásának függőleges vonala, a vakolat nélküli falon jól látszik. Az így kialakított apszis szabályos ötszöglet, a két szélső oldalán színes üvegablakokkal. Az északi oldalon a szentély falához építették a féltetős, palával fedett sekrestyét.
Az apszis közepén a kő alapzatú barokk főoltár, rajta a dúsan aranyozott tabernákulum. A fölül ívelt, olajfestésű oltárkép Szent Rókust ábrázolja. Körrey György festette 1869-ben. A képet övező, fából készült barokk építmény a Szentháromságot ábrázolja két oldalán nőalakokkal, legfölül Szent Mihály arkangyal kivont karddal. Az oltárkép két oldalán Szent István és Szent László szobra. A szentély északi oldalán a falon olajfestmény Mária mennybemeneteléről, rajta láthatók: Mária Jézussal, Szentháromság és az angyalok. A fölül ívelt, kb. 130×180 cm nagyságú kép felirata: "Az ősi templom első oltárképe". A szentély nyugati végében áll a szembe miséző oltár.